Csábító a matek. Ugyanaz a modell, ugyanaz az évjárat nyugatabbra sokszor jobb felszereltséggel, alacsonyabb áron néz vissza rád a hirdetésből. Sokan ezért vágnak bele a behozatalba — és a döntés lehet remek is, meg csúnyán fájó is. A különbség szinte mindig azon múlik, mennyire jársz utána a dolgoknak, mielőtt fizetsz.
Az importautó nem eleve rosszabb. Csak más kockázatai vannak, mint egy itthon, magánkézből vett kocsinak — és ezeket érdemes fejben tartani.
A múlt, amit nehezebb ellenőrizni
Az itthoni autónál elkérheted a szervizkönyvet, lekérdezheted a hazai előzményeket. Egy külföldi kocsinál ez a fonál rövidebb és nehezebben követhető.
Amire külön figyelj:
- A valódi futásteljesítmény. Sok országban van hivatalos kilométer-nyilvántartás (a rendszeres műszaki vizsgákból), és egyes külföldi adatbázisokból utólag is lekérdezhető egy alvázszámhoz tartozó előélet. Mielőtt döntesz, próbáld meg ezt beszerezni.
- A sérüléstörténet. Nyugaton bevett, hogy a biztosító gazdaságilag totálkárosnak nyilvánít egy autót, majd az felújítva továbbmegy. Ez nem feltétlenül probléma, de tudnod kell róla, mert az árban és a jövőbeli megbízhatóságban is számít.
- A klíma nyomai. Az északi, sózott utakról érkező autók alul jobban rozsdásodhatnak. Emeld meg, nézd meg a padlólemezt, a fékcsöveket, a felfüggesztés elemeit.
Az eredetiségvizsgálat nem formaság
Ahhoz, hogy egy külföldről behozott használt autót itthon forgalomba lehessen helyezni, eredetiségvizsgálaton kell átesnie. Ez nem pusztán pecsét: ilyenkor nézik át, hogy az alvázszám, a motorszám és a papírok rendben vannak-e, nem loptak-e róla adatot, nem hegesztettek-e össze két autóból egyet.
Ezt a vizsgálatot érdemes a vétel feltételévé tenni. Ha lehet, ne fizesd ki a teljes összeget, amíg ez nem tiszta — egy jó eladó ebbe belemegy, mert neki sincs takargatnivalója.
A rejtett költségek, amik elolvasztják a nyereséget
A behozatal papíron olcsóbb, de a végösszeg nem a vételár. Ezekkel is számolj:
- A szállítás vagy az odautazás költsége, plusz az idő, amit rászánsz.
- A honosítás: eredetiségvizsgálat, műszaki vizsga, okmányok, rendszám, illetékek.
- A regisztrációs adó, amelynek mértéke a motor jellemzőitől függ, és egy erősebb autónál nem elhanyagolható.
- Az esetleges átalakítás, ha a behozott autó valamiben nem felel meg a hazai előírásoknak (például világítás).
Amikor ezeket mind hozzáadod, sokszor kiderül, hogy a látványos árelőny jóval szerényebbre olvad. Ettől még megérheti — csak ne a nyers hirdetési ár alapján dönts.
Egy dolgot érdemes külön mérlegelni: honnan érkezik az autó. Az Európai Unión belülről behozott használt autónál a folyamat jellemzően egyszerűbb. Ha viszont az Unión kívülről hoznál be kocsit, ott a vámmal és az áfával is számolni kell, ami érdemben megemelheti a végösszeget, és az ügyintézés is összetettebb. Ez nem jelenti azt, hogy nem érheti meg — csak azt, hogy előre, konkrét számokkal járj utána, ne menet közben szembesülj vele.
A gyakorlati apróságok, amik később fájnak
Van néhány dolog, ami a mindennapi használatnál jön elő:
- Alkatrész- és szervizháttér. A ritkább, itthon kevésbé elterjedt kivitelnél nehezebb és drágább lehet az alkatrész.
- A navigáció és a menürendszer nyelve. Nem mindig állítható át magyarra, sőt néha a térkép is régiófüggő.
- A jobbkormányos csapda. Egyes piacokról olcsón jön az autó, de jobbkormányosan — ez itthon a mindennapi vezetést és az eladhatóságot is megnehezíti.
Mit tegyél a mostani autóddal?
Ha a behozott autó a mostanit váltja le, a régi kocsi sorsát is érdemes időben elrendezni, hogy ne két autót fizess párhuzamosan. Ha van időd, magánúton eladhatod; ha gyorsan lezárnád, a használtautó-felvásárlás egyszerű megoldás, mert az árat előre megmondják, és a papírmunkát is intézik.
A lényeg
A behozott autóval nem az a baj, hogy külföldi. Az a baj, ha az ember csak az árcímkét nézi, és nem az előéletet, a honosítás valós költségét meg a hétköznapi használhatóságot. Ha ezeket végigveszed, az import lehet nagyon jó vétel is — csak nem vakon.
