A demencia szó hallatán sokaknak idős hozzátartozók jutnak eszébe, akikkel „mintha valami megváltozott volna”. Elfelejtett szavak, újra és újra feltett kérdések, távoli tekintet, amelyben már nem mindig ismerjük fel önmagunk visszatükröződését. A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetek együttese – lassú, sokszor alattomos leépülés, amely nemcsak az érintettet, de a környezetét is próbára teszi.
Mi is az a demencia?
A demencia az agy működésének hanyatlását jelenti, amely befolyásolja a gondolkodást, az emlékezést, a nyelvhasználatot, a térbeli tájékozódást és sok más szellemi képességet. Legismertebb formája az Alzheimer-kór, de számos más típusa is létezik – például a vaszkuláris demencia, frontotemporális demencia vagy Lewy-testes demencia.
Bár leggyakrabban idős korban jelentkezik, nem tekinthető a „normális öregedés” velejárójának. A feledékenység és a demencia nem ugyanaz – és fontos tudni, hol húzódik a határ.
A demencia leggyakoribb tünetei – amikor a feledékenység már több mint hétköznapi
1. Rövid távú memóriazavar
Az egyik első és legjellemzőbb tünet, hogy az érintett elfelejti a frissen történt eseményeket, ugyanakkor a régi emlékek gyakran érintetlenek maradnak. Előfordulhat, hogy valaki többször is rákérdez arra, mit evett ebédre – miközben élénken mesél egy negyven évvel ezelőtti nyaralásról.
2. Ismétlődő kérdések, történetek
Ha egy családtag ugyanazt a kérdést teszi fel újra és újra néhány percen belül, vagy ismétli ugyanazokat a történeteket, az már nem egyszerű figyelmetlenség.
3. Tájékozódási nehézségek
A demenciával élők gyakran eltévednek ismerős környezetben, elfelejtik, hol jártak, vagy éppen azt, hogy miért indultak el otthonról. A térbeli tájékozódás zavara komoly veszélyeket is rejthet – különösen, ha az illető egyedül közlekedik.
4. Nyelvi nehézségek
Szavak keresése, egyszerű kifejezések elfelejtése, félreértések beszélgetés közben – ezek mind intő jelek lehetnek. Egy idő után akár az is gondot okozhat, hogy valaki megnevezze a hétköznapi tárgyakat, mint például a „villa” vagy a „telefon”.
5. Hangulatváltozások, személyiségváltozás
Az egykor türelmes, kedves ember hirtelen ingerlékennyé vagy gyanakvóvá válhat. A demencia gyakran érinti az érzelmi szabályozást is – előfordulhat depresszió, szorongás, vagy épp euforikus viselkedés. Egyes esetekben a személyiség teljesen megváltozhat.
6. Döntéshozatali képesség romlása
Szokatlan, irracionális döntések (például értelmetlen vásárlások, pénzügyi hibák) is előfordulhatnak. A mindennapi tevékenységek – például főzés, számlák fizetése vagy gyógyszerek szedése – fokozatosan problémát okoznak.
7. Visszahúzódás a társasági életből
Az érintett gyakran elszigetelődik, kerüli a beszélgetéseket, a baráti találkozókat, sőt, sok esetben már a családi eseményeken sem érzi jól magát. Ennek hátterében az önbizalomvesztés és a kommunikációs nehézségek állhatnak.
Amikor érdemes orvoshoz fordulni
A demencia diagnózisa összetett folyamat, és minél korábban történik meg, annál több lehetőség van a folyamat lassítására. Bár gyógyítani jelenleg nem lehet, gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal a tünetek kezelhetők, a leépülés üteme lassítható. Emellett a korai felismerés a család számára is segítséget jelent a felkészülésben.
A demencia világszinten is népbetegségnek számít: a WHO becslése szerint több mint 55 millió ember él valamilyen formájával, és ez a szám rohamosan növekszik. Magyarországon is több százezer embert érint közvetlenül vagy közvetve – hiszen minden egyes beteg mögött egy család áll, amely nap mint nap szembesül az állapot kihívásaival.
A demencia nem csupán orvosi, hanem emberi kérdés is. Olyan állapot, amely során az érintettek lassan elveszítik kapcsolatukat a világgal – de közben még mindig ugyanazok az emberek maradnak, mint korábban. Emlékeik halványulnak, de érzéseik, méltóságuk megmarad. És nekünk, hozzátartozóknak, társaknak, gondozóknak az a feladatunk, hogy emlékeztessük őket erre – nap mint nap.